Vannak olyan növények, melyek előtt egészen értetlenül állunk, és nem fér bele a fejünkbe, hogy hogyan is lehetséges ez. Szóval nézzük a nagy lapos, vagy épp habos-babos félgömb alakú virágzatot, és nézzük a gömb formájú magvetőkből összeálló száraz termést. Szinte hihetetlen hogy az egyikből lesz a másik.. De akkor ismerkedjünk meg kicsit a Scabiosa félékkel.
Gondoltuk volna, hogy egyébként a mácsonya rokona? A szépség és a szörnyeteg… Teljesen pontosan a mácsonyavirágúak rendjébe, és a loncfélék családjába tartozó növények. Elképesztő, hogy ránézésre mennyire nem illenek össze ezek a fajok.
A Scabiosa nemzetségnek három faja az amit vágott virágnak termesztve fellelhetünk a virágüzletekben. A Scabiosa caucasica (Kaukázusi ördögszem), és a Scabiosa atropurpurea (Bíboros ördögszem) inkább a virágzatával díszít, míg a Scabiosa stellata (Csillagos ördögszem) a termésével teszi ugyanezt.
A Scabiosa virága valójában egy fészkes virágzat, mely méretes gallérlevelekkel van körülvéve. Finom papír szerű nyelves virágai veszik körül a tűpárnára emlékeztető, belül elhelyezkedő csöves virágokat. Jellemükben a mezei virágokra emlékeztetnek minket, így laza mezei csokrok elengedhetetlen alkotóelemei.
Két fő ellensége van ezeknek a virágzatoknak. Az egyik a bomlási folyamatok miatt keletkező etilén gáz, melynek hatására eldobálja sziromra emlékeztető virágait, így a szárak megfelelő tisztítása, és a víz fertőtlenítése mindenképpen ajánlott. Szárát rendszeresen ferdére vágjuk vissza, és legalább kétnaponta cseréljük a vizét. Mindenképpen kerüljük el a virágzatra kerülő vízcseppeket, vagy a kicsapódó párát, mert a ezen keresztül a baktériumok a virágzat teljes pusztulásához vezethetnek. Célszerű hát jól szellőző, száraz helyen tárolni.
Scabiosa caucasica: Egy évelő, lágyszárú, laza szerkezetű növényke, mely a felálló szárakon hozza magányos virágzatait. A virágzata kerek, fodros szélű. A nyelves virágai laposak, nagy méretűek, lila, kék és fehér színekben pompázhatnak, A csöves virágok pedig halványabb árnyalatú, kupolás párnaszerű egységet alkotnak, amiből porzószálak állnak ki, mint a tűk a tűpárnából.
Scabiosa atropurpurea: Nálunk fagyérzékeny növény, így inkább egynyári növényként van termesztésben, de enyhébb teleket még átvészel. Virágzata kisebb méretű, ám sokkal habosabb jelleget mutat. Az alsó nyelves virágok csipkeszerű gallért alkotnak, a középső csöves virágok pedig felmagasodva, félgömb formára hozzák ki a virágzatot. Színeiben a fehéren kívül , a bíbor szín minden árnyalata megtalálható, a világos rózsaszínestől egészen a sötét, már-már fekete színig.
Termesztése
A lágyszárú évelő fajok szabadföldi termesztésben jó vízáteresztő talajban, napos helyen fejlődnek jól. Áprilistól az első fagyokig nyílnak és a nyári csokroknak folyamatosan alapanyagot szolgáltatnak. Mutatós, kék színű virágaik mellett további előnyük, hogy jól tűrik a szélsőségesen meleg, forró időszakokat. Az elhervadt virágok eltávolításával a tövek folyamatos nyílásban tarthatók. Dugványozással, tőosztással, magvetéssel szaporíthatók.